Nehezen indult, de mézzel folytatjuk!

Az idei év kifejezetten nehezen indult a méhészetünkben. A téli veszteségek sajnos jelentősek voltak – több család nem élte túl a hideg hónapokat, és a tavaszi rajt sem alakult könnyen. Az időjárás kiszámíthatatlan: egyik héten nyári meleg, másik héten hirtelen 10 fokra zuhan vissza a hőmérséklet. A virágzások szinte egymásba csúsznak, nincs idejük pihenni sem a méheknek, sem nekünk.

Már szinte meg sem lepődünk ezen – az elmúlt években ez sajnos rendszeressé vált, hogy az akác nagy része elfagy.  Pedig az akác virágzása mindig egyfajta reménysugár a méhészek számára.

De nem szeretnénk csak a nehézségekről beszélni. Mert van, amiért hálásak lehetünk: sikerült a családokat felerősíteni a repcére, és már túl vagyunk az első pörgetésen is. Van élet a kaptárban, zümmögés, munka, és… repceméz! Még ha nem is rekordmennyiség, de minden cseppjéért küzdöttünk – együtt, méhek és mi.

A méhészkedés nem a könnyű utak mestersége. Évről évre új kihívások elé állít minket a természet, de mi, méhészek, talán pont ezért vagyunk ilyen kitartóak. Hiszünk benne, hogy minden nehéz év után jön egy jobb. És mi biztosan nem fogjuk feladni – akkor sem, ha épp több a veszteség, mint a nyereség.

Köszönjük azoknak, akik ebben az évben is velünk tartanak – akár mézkedvelőként, akár támogatóként. Mert a méhészet nemcsak a mézről szól, hanem az életről is.❤️🙏🏾